|
Megszülettem.
1971 szeptember 19-én hajnali fél négykor a csepeli nem tudom
milyen nevű szülőotthonban, ami azóta már oktatási központ
lett. Kár lett volna elvesztegetni azt a napot. Hiszen ki
korán kel, aranyat lel, ugyebár. 2 kiló 35 deka voltam és
42 cm. Ebben az a jó, hogy pl. ha hálózsákra vágytam volna
már akkor, egy nagyobb sporttáska is megtette volna. De nem
vágytam.
1977-ben Anyu meghalt. Többször műtötték gyomorfekély miatt
- egy műtét után elfelejtettek elvarrni egy eret és reggelre
elvérzett a korházban. 27 éves volt. Én Apámhoz kerültem,
kezdetben munkás-szállón laktunk, majd albérletről albérletre
költöztünk (Csepel, Királyerdő, Dunaharaszti, Rákoskeresztúr,
Csillaghegy, végül Angyalföld). Erre mondják, hogy nehéz gyerekkorom
volt?
Az általános iskolát Dunaharasztiban kezdtem, Csepelen folytattam,
majd első év végén már Angyalföldre jártam. Ott is fejeztem
be.

Anyu és Apu

Ilyen voltam...
|

Anyám és Apám 1969-ben, amikor mínusz
kettő éves voltam.

Ugyanazon az eseményen
|

Kis családunk születésem után |

Nem téptem le a fülét, mert nagyobb volt nálam |

Én nem néztem a fotósra |

Nem tudom, mit akarok kifejezni |

Sokáig haverkodtunk (ja, és a bal oldali vagyok) |

Ilyen kép szerintem az összes kisbabáról készül |

Strandolás az udvaron |

Szevasz, fotóskám, add már ide azt a gépet! |

Így nézett ki, ha műterembe vittek és ostoba sapkát tettek
a fejemre |

Csoda, hogy lánynak néztek? Anyu amúgy lányt szeretett volna,
és Gabriella lettem volna. Mivel ez a project nem így alakult,
Gábor lettem. |

Tényleg olyan pisze orrom volt, mint egy lánynak... |

Ha jól számolom, 3 gyertya... |

Életemben először a Balatonnál |

Ezek után ki hiszi el, hogy a Télapó egy öreg bácsi? |

Édesanyám temetése 1977-ben |

Alul jobbról a második, az álló kisfiú előtt... |
|