Még egy lépés
Szobádból
eltűntek emlékeim,
Múlttá
váltam, mint kinőtt ruhák,
A
szavak színe elhalványul,
Az
emlékek foszlékonyak, puhák.
Nem
tudatosan, de eltemettelek,
Mégsem
lehetsz soha elég mélyen,
Sajnos,
szeretlek még - nem tehetek róla,
De
hiába térdelnék, csak elkopna a térdem.
Miben
lehetne hinni, nem tudom.
Mi
az, ami végre fölemel ?
Még
egy lépés Feléd... és még egy,
S Te
közben százszor annyit lépsz tőlem el.